A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik, egy jó masszázs csodákra képes! Az egészség megőrzésében és a regenerációs folyamatokban jelentős szerepe van! Aki már megtapasztalhatta a masszázst, tudja milyen fantasztikusan feltölt, felpezsdít, oldja a stresszt, elősegíti a nyugodt alvást,

Aki még nem tapasztalta meg jótékony hatásait itt az ideje, hogy kipróbálja!


A rendszeresen végzett masszázs segít a bőr rugalmasságát, feszességét hosszú ideig megőrizni, késlelteti az öregedési folyamatokat, javítja az izmok tónusát. Alapvető a helyes technika használata a megfelelő mozdulatok, masszázskrém alkalmazása, mert helytelen technikával akár ellenkező hatást érhetünk el (például megnyújthatjuk a bőrt, amit természetesen senki sem szeretne!).

A masszázs általános élettani hatásai:

  • keringés javulása (nyirok, vér)
  • kapillárisok tágulása
  • hőmérséklet emelkedés
  • anyagcsere fokozódása
  • fokozódó vizelet kiválasztás
  • izomtónus módosulás
  • hisztamin kiválása
  • teljesítménynövekedés

    A masszázs hatása a bőrre és vérerekre:

  • Az irha és bőralja rétegeiben vérbőség keletkezik, ami a bőr valamennyi rétegében változást eredményez
  • Hámképzés fokozódik, a hám ellenálló képessége javul
  • Fokozódik az elhalt hámsejtek leválása
  • A kötőszövet élettani folyamatai felgyorsulnak, fokozódik a sejtek és rostok képződése
  • Késlelteti az öregedési folyamatokat
  • Vérbőség hatására a bőr mirigyeinek működése tökéletesebbé válik
  • Gyorsabban távozik a mirigyváladék
  • Folyamatossá válik a faggyú ürülése, csökken a comedó képződés lehetősége
  • A zsírhiányos és szeborreás bőrök ápolására egyaránt alkalmas, mivel a bő vérellátás egyenletesebbé teszi a mirigytevékenységet
  • Javul a vénás erek keringése
  • A bőr hőmérsékletének emelésével javul a tápanyagok, víz (vivőszerek alkalmazása mellett) felszívódása, a bőr hidratációja fokozódik, sima felületű, bársonyos tapintású lesz

    A masszázs ellenjavallatai:

  • láz
  • heveny reumatikus és egyéb gyulladások
  • friss traumatikus sérülések
  • visszér bántalmak és mélyvénás trombózis
  • vérzékenység
  • fertőző bőrbetegségek
  • egyéb fertőző betegségek
  • rosszindulatú daganat
  • menstruáció első két napja
  • terhesség

    Masszázs történetéről röviden:

    A francia massage szó, görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent.

    I.e. 4000-ben Indiában léteztek már fürdők, melyeknél masszázskezeléseket is alkalmaztak, egészségügyi és rituális célból. Illatos olajokkal dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott Ganges folyó vizében. Simították, nyomkodták, gyúrták a test lágy részeit. Arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be. Végtagokon a műveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. ( Thai masszázs) I.e. 3200-ben Hérodotosz idejében az egyiptomiak a betegségek és sebek gyógyítására is használták a masszázst. Fontosnak tartották a betegségek megelőzését is.
    I.e. 2700-ban Kínában orvos papok végezték a masszázst, s kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával. Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerűsített változata. I.e. 460-370-ben Görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegőt, helyes táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész ( ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, a krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket.
    A XVIII. századtól a masszázst, mint mechanikai úton végzett eljárás, mechanoterápia néven vált ismertté.
    Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár foglalkozott a torna és a masszázs rendszerezésével.
    Ismertette a masszázs technikáját, hatását és javallatait („svédmasszázs”).
    A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901 aki Ling tanítvány volt) gyűjtötte a korábbi tapasztalati anyagot. 1867-ben adott ki könyvet a masszázsról, mely komoly összefoglaló munka volt.

    Felvetették, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai lehetnek.
    Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt „Masszázs kézikönyve” című munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó:

  • effleurage - simítás
  • pétrissage - gyúrás
  • frictio - dörzsölés
  • tapotment - ütögetés
  • vibratio - rezegtetés, vibráció

    Finnországban is kialakult egy sajátos egyszerű regeneráló, frissítő, gyógyító módszer, a „finn-masszázs” a szauna-kultúrával együtt.
    1890-ben William Murell, londoni klinikus vezette be a masszázs oktatását, az orvosi egyetemeken, klinikákon az orvosképzés része lett. Gustav Zander (1835-1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira.
    A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett a speciális masszázs fajták is kialakultak. Head 1898-ban felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőr bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezek a reflex zónák kapcsolatban vannak a belső szervekkel. Kirchberg 1926-os megjelenésű „Masszázs és gyógytorna” könyvében már a speciális masszázsfajták fejlesztésével foglalkozott. Bevezette a köztudatba a nyújtás fogalmát, s megállapította, hogy a masszázs nem csak az izmok tónusát befolyásolja, hanem hatással van a nyirokkeringésre is. Első alkalommal 1932-ben alkalmazták a nyirokelvezetés (lymphdrainage) masszázst, mely módszert, azóta is állandóan fejlesztik. Először Dr. Emil Vodder dán fizioterapeuta dolgozta ki. A nyirok szállítja el a szövetekből az anyagcsere végtermékeit, a nyirok az immunrendszer szempontjából nagy jelentőségű. Az ún. lymphdrainage serkenti a nyirokkeringést.